Mi lesz velünk? 7 (befejező rész)

-Alexis drágám, kérlek foglald el Kate-et, meg akarom lepni... Vidd el hogy menjetek vásárolni, itt a bankkártyám, vegyetek szép új ruhákat! 
-Köszi apu, majd csörrents meg ha hazahozhatom! Ja és egy kis szépségápolás is belefér?
-Persze kicsim, mulassatok jól!
-Oké, szia apa!
-Szia drágám!



Amikor este Alexis hazaállított Kate-tel, közölte hogy mennie kell vissza a suli miatt és hogy mulassanak jól, majd rákacsintott az apjára és elment.
-Ma estére egy különleges dolgot terveztem annak, aki számomra a legcsodálatosabb.Kérlek Kate, csukd be a szemeidet!
A nő bízott a férfiban, így óvatosan lépkedett arra, amerre párja vezette.
-Kinyithatod a szemeidet.-mondta Rick.
Kate körbenézett, és elállt a lélegzete. A ház tetején álltak, amely tele volt szórva vörös rózsaszirmokkal. A látvány magáért beszélt. Az éjszakai város fényei, a rózsaszirmok, és a korláton a két pezsgőspohár....
Odaléptek a poharakhoz, majd Castle a nő felé nyújtotta az egyik poharat.
-A szerelemre.-mondta majd miután koccintottak belekortyolt.
-A szerelemre.-ismételte Kate, majd amikor a szájához emelte a poharát és lepillantott, a pezsgőben egy gyűrűt látott meg. Kiitta a pezsgőt, majd az ujjára húzta a gyűrűt és csak annyit mondott:
-Ezerszer is igen!





A legszebb dolog az életben a szerelem. Együtt lenni azzal,akit igazán szeretünk, még ha vannak is hibái. Kinek nincsenek? Nem az a tudomány hogy egy tökéletes embert szeretünk, hanem az, hogy egy ember minden hibáját elnézzük, és tökéletesnek lássuk. Az élet értelme az, hogy megtaláljuk a földön azt, akit a sors nekünk küldött, a mi angyalunkat!

                                                                             VÉGE

Egyszer mindennek eljön az ideje... 7

Mivel már késő éjszaka volt, így nem igen volt nyitva étterem. Utcáról-utcára sétáltak, és próbáltak valamit találni,majd nagy nehezen, egy kis sikátorban találtak egy kis kifőzdét, aminek a tetejéről az egész várost látni lehetett. Magyar specialitásokat rendeltek, és kimondottan ízlett nekik a gulyásleves.Nevetgéltek, csevegtek mindenről...végre úgy nézett ki hogy helyreállt bennük a béke, ám Rick mindig is egy meglepetésekkel teli forma volt. 
-Annyira szeretlek Kate! Annyira nagyon! - sóhajtott Richard.
-Én is szeretlek! Mit csináljunk? Menjünk haza holnap, vagy maradjunk még egy kicsit itt?
-Szerintem maradjunk. Nagyon szép ez a város! 
-Tudod néha elgondolkozok azon, hogy hol nevelném fel a gyerekeimet... és hát tudod ez tökéletes lenne.Nem túl nagy, barátságos és valószínűleg kevesebb a gyilkosság is.
-De hát Kate! Te a gyilkosságokból élsz meg.
-Igen, de tudok mást is.
-Ó igen? És mégis mi mást tud még nyomozónő?
-Ez maradjon meglepetés. Majd megtudod ha eljön az ideje.
-Oké! Tehát akkor meddig maradjunk?
-Nem tudom, szerintem ezt holnap beszéljük át mert hulla fáradt vagyok.
-Rendben, fogok egy taxit.
Csak hogy a mi író barátunk elfelejtette azt, hogy ez nem Nem York. Itt a taxit általában előre hívják, és nem mindenhol áll egy kocsi utasra várva. Fél órás ácsorgás után kézen fogva sétáltak vissza a szállodába.
Másnap reggel mindketten mosolyogva ébredtek. 
-Tudom hogy ma hova menjünk!- Mondta Kate, amint kipattantak a szemei.

Egyszer mindennek eljön az ideje...6

Kate sosem volt egy nagy térképész. Nem csoda hát hogy eltévedt. Körbe-körbe nézett, próbált eligazodni , de nem sok sikerrel. Egy turistacsoport vette körbe, és egyre csak sodorták egy tér felé. Nagy nehezen kivergődött a tömegből, és szétnézett. Na hát most sem volt jobb helyzetben. A tér közepén egy félkörben emberszobrok voltak, középen egy hatalmas oszlopon pedig egy angyal állt. Az angyal egy hosszú, fákkal szegélyezett útra nézett, így Kate a szívét követve elindult arra. A macskaköves sétányon lépegetve emlékek törtek fel benne. Eszébe jutott az eset, amikor Castle először kotnyeleskedett mellette. Az a mosoly... És az  a sok közös megpróbáltatás ... hát igen, Kate könnyei hullani kezdtek.Leült egy padra, majd utat engedett a vágyinak, és elsírta magát. Nem tudta miért történik ez vele... Miért ment el a férfi minden magyarázat nélkül...
Ahogy ott ült és rázkódott a sírástól, egy mosolygó arcú, ég kék szemű, szőke hajú kislány ült le mellé.
-Miért sírsz?-kérdezte kedves hangon.
-Mert... mert félek.-felelte Kate .
-Mitől?
-A jövőtől. Attól hogy mit hoz a sors. Attól hogy...
-A szerelemtől.Ugye?
-Igen.
-Tudod szerintem ma este gyönyörű lesz a város. A csillagok azt súgják... Menj le a vízpartra, és hidd el, minden meg fog oldódni! Most csak foglalkozz magaddal egy kicsit. A múltaddal, az emlékeiddel.
-Mennék én, de azt sem tudom hogy hol vagyok, vagy hogy merre van a part..
-Ó hát nagyon egyszerű...Magyarországon vagy, Budapesten. Ha itt felszállsz a villamosra, az a partra visz. 
-Nagyon szépen köszönöm.-mondta Kate, majd megölelte a kislányt, aki hirtelen eltűnt.

Kate követte az utasítást, és este, amikor felkapcsolták a fényeket, felszállt a villamosra. Amikor leszállt, és meglátta a város szívét. belül nagy melegség töltötte el a szívét. A víz békésen morajlott, a folyó két partján pedig az épületek kivilágítva pompáztak. Fölsétált egy hídra, és onnan nézte a tájat.
A kislány szavai csengtek a fejében.Belegondolt abba , hogy mennyire fájt neki az hogy elveszítette az édesanyját, Elképzelte ahogy Rick mögé áll és átöleli. Elképzelte azt hogy ők ketten újra rendben lesznek. 
Mint egy varázsütésre, valaki hátulról mögé bújt, átölelte, és egy lágy csókot lehelt a nyakára. Kate anélkül hogy hátrafordul volna megszólalt:
-Miért mentél el?
-Mert időre volt szükségem.
-Mennyire?
-Ennyire. Több nem kell.
-Hogy hogy ide jöttél?
-Anyám és az apám itt találkoztak, ezen a hídon.
-Hogy találtál meg?
-Kijöttem nosztalgiázni... megláttalak..
-Szeretsz még egyáltalán?
-Szeretlek, csak egy ideig féltem hogy már kialudt a tűz... De az ittlétem alatt rá kellett jönnöm,hogy nem tudok nélküled élni.. Jaj drágám, úgy szeretlek!
-Én is téged! Úgy féltem hogy elveszítelek. Ostobaság volt eddig várnom.
-Kate, kérlek egyere el velem valahová.
-Veled, bárhová.
Majd kézen fogva elsétáltak az éjszakában.

Egyszer mindennek eljön az ideje... 5

Castle gépe este nyolc órakor szállt le Budapesten. Ahogy az író a taxiban ült és áthajtottak a kivilágított Lánchídon, Rick megdöbbenve tapasztalta hogy ilyen szép várost még életében nem látott. A Duna két partján a neves épületek egymást túlszárnyaló fényekben pompáztak, és az égbolt is tele volt csillagokkal. Castla annyira elfáradt a repülőút alatt, hogy a szállodája ablakából még vetett egy utolsó pillantást a város szívére majd ledőlt az ágyra, és nyomban el is nyomta az álom.



Kate tanácstalanul állt a reptéren, nem tudta hogy hova menjen. Becsomagolt otthon, eljött ide, de nem tudta hogy akkor most merre tovább. Már el is felejtette azt az országnevet amit Lanie mondott neki, és a Párizs-ötletét is elvetette a nagy tömeg miatt. Meglátott egy kiírást hogy van kedvezményes repülőjegy egy Európai kis országba. Fogta és megvette a jegyét, majd becsekkolt és felszállt a gépre.



Rick a felkelő nap sugaraira ébredt, és mivel nem volt jobb dolga, elment sétálni hogy felfedezze a várost. Végigsétált az Andrássy úton a reggeli napfényben, és közben a Kate ügyön gondolkozott. Ahogy elért az angyalhoz a Hősök terén, felnézett és egy könnycsepp gördült ki a szeméből.
-Én nem ezt akartam! Én csak szeretni akartam őt életem végéig! Nem akartam ezt tenni vele!-ordított fel fájdalmasan.
-Jól tetszik lenni, bácsi?-hallott meg egy aprócska hangot.
Castle lenézett, és egy kislány állt a lábánál és nézett rá föl.
-Nem, nem vagyok jól. Elvesztettem azt akit szeretek. És a legrosszabb hogy nem fizikailag, hanem a lelkemben már nem tudom mit érzek.De na haragudj amiért itt terhellek a történetemmel.
-Tudja bácsi azt mondják, hogy ha a szerelmesek együtt állnak az angyal alá, az egy jelet küld nekik, ezzel is biztosítva közöttük az igaz,őszinte, örök szerelmet. Hol van a hölgy, akit a bácsi szeret?
-Látod drágám,ezt én sem tudom.Valahol a tengeren és az óceánon túl.
-Sajnálom.-monda a kislány, majd megszorította az író kezét, és olyan hirtelen ahogy jött, eltűnt. 

Egyszer mindennek eljön az ideje... 4

Kate már nagyon kezdett aggódni. Hol a francban lehet ennyi ideig Rick?-kérdezgette sűrűn magától. Végül is feladta azzal , hogy biztos nagy a dugó és azért nem ért még haza az író. Fogta magát és bement a hálóba hogy beágyazzon , amikor mint egy varázsütésre nyílt az ajtó és Castle belépett.
-Szia Kate!
-Hát te meg hol voltál ? Tudod hogy mennyire aggódtam érted?
-Bocsájts meg, de be kellett ugorjak a kiadómhoz, mert kiderült hogy a hétvégét  Magyarországon kell töltsem.
-Hogy hol?És mégis miért?
-Magyarországon, és mert ott kell dedikálnom meg felolvasást tartanom.
-És pontosan hol is van egy a "Magyarország"?
-Európában.Elvileg szép hely, de most azonnal pakolnom kell és indulni.
-És velem mi lesz? Mehetek veled?
-Bocsi kicsim, de most ezt egyedül kell csináljam.
-Rendben , én majd akkor átcuccolok Lanie lakásába. Nincs kedvem hazamenni.
-Oké, akkor megyek és pakolok, hétfőn találkozunk drágám !- mondta az író majd egy gyöngéd csókot lehelt barátnője szájára.
-Jó, én megyek Lanie-hez.
-Puszika.



Kate szinte mint egy hurrikán rontott be barátnője lakásába.
-Jaj Lanie ! Tudom hogy Richard titkol előlem valamit. Csak azt nem hogy mit.
-Jaj édesem! Szerintem csak időre van szüksége...
-Időre? Mihez? Ez nem esküvő, hogy gondolkoznia kell...
-Tudom, de nem gondolod hogy túl sokáig húztad? Nem lehet hogy már egy kicsit alább hagyott a tűz?
-Nem tudom. Én most vagyok a lehető legboldogabb, mivel végre együtt vagyunk, de így már nem tudom.
-Tudod mit tanácsolok?
-Mit?
-Utazz el te is, bulizz, keress ilyen éjszakás kalandokat, játssz az élettel,  és hétfőn, amikor visszajöttök máshogy álltok majd egymás elé.
-Te mondtad neki Magyarországot is , nem?
-Igen, én mondtam. Ne szídd meg érte, neki csak időre van szüksége.
-Köszönöm Lanie, igaz barát vagy! Megyek és csomagolok.
-Hova mész?
-Nem tudom.Szerintem Párizsba.
-Jó választás! Sok boldogságot!
-Köszi.

Egyszer mindennek eljön az ideje... 3

Amikor Kate kinyitotta a szemeit és meglátta a férfit akit szeret, boldogság töltötte el. Mindig is arra vágyott hogy megtalálja a nagy Ő-t, és hogy boldog legyen. Hát tessék, most összehoztad!-gondolta magában.Fölkelt, és elment zuhanyozni.

Rick a víz csobogására ébredt, de boldogság helyett egyszerűen csak kongó ürességet érzett. Nem tudta mire vélni a dolgot.. Persze jó volt Kate-tel, de valahogy mintha kialudt volna az a bizonyos tűz... Úgy érezte hogy azonnal beszélnie kell egy baráttal. Fölkelt, felöltözött, megivott egy kávét, majd hagyott egy üzenetet és elment.

Kate kilépett a fürdőből, és döbbenten kereste Castle-t. A pulton megtalálta a cetlit, amin annyi állt: Elmentem beszélnem kell Lanie-vel, majd jövök. Csók: Rick.

-Hát ez fantasztikus!- fakadt ki a nő, majd nekilátott hogy reggelit készítsen.

-Lanie!Lanie segíts!-kiabált Castle a boncnok után.

-Ricky, mi történt már megint, összevesztetek?

-Nem, dehogy. Egyszerűen csak nem tudom hogy mit érzek.

-Tessék?!

-Nem tudom már hogy mit akarok tőle.

-De hiszen szereted, nem?

-Jajj, Lanie , nem tudom. Ma reggel amikor felébredtem nem éreztem semmit, pedig tök jó volt vele este meg minden...

-Richard! kezdek félni.

-Kezdem úgy érezni hogy túl sokáig húztuk. Bennem már nem ég az a bizonyos tűz...

-Te jó ég! És Kate-nek mondtad már?

-Dehogy is. Nem tudom hogy hogy mondjam el neki. 

-És hát én mit tudok így csinálni? 

-Lanie, azért hozzád jöttem, mert mint azt már mondtam, nekem te vagy a legjobb barátom!

-De mi már átléptük a "csak barátok" szerepet. Bármennyire is kedvellek, nem tudom elfelejteni azt amit együtt csináltunk...

-Tudom. És én sem tudom, de nem is akarom elfelejteni a közös történetünket.

-Ricky ,kérlek! Ne kérd hogy válasszak közted és a barátnőm között.

-Nem azt kértem hogy válassz! Hanem azt hogy segíts.

-De nem tudok neked segíteni! Azt tanácsolnám hogy mondd meg Kate-nek, és menj el egy kis időre, csajozz, lágy a régi önmagad. Az utad közben rá fogsz jönni hogy van köztetek még egyáltalán valamennyi kis reménysugár, vagy fel kell add , és tovább kell állj. Mert azt most megmondhatom hogy ha szakítasz vele, nem fogod kibírni mellette az őrsön.

-Értem. Igazad van. El kell utazzak. De mit mondjak neki?! Mit mondjak, hova és miért megyek el?

-Nem tudom. Biztos kitalálsz valamit. Az ötletem: mond hogy Magyarországra mész. Nem hinném hogy tudná hogy hol van, és ott is vannak rajongóid.

-Miért, Magyarország hol van?

-Te jó ég. Ennyire faragatlan vagy? Hát Európában. Nagyon szép ország, sok kedves emberrel.

-Fantasztikus. Akkor, irány Mamaország.

-Magyarország! 

-Ja igen, akkor az!

-Vigyázz magadra Ricky !!!!

Lanie aggódó arccal nézett az elsiető író után.

Mi lesz velünk? 6

-Hé , Lanie!
-Szia Javi.
-Te, hallottad mi történt?
-Azt hogy Kate-t meg téged felfüggesztettek? Mert akkor igen, hallottam.
-Én azt is hogy Kate felmondott?
-Hogy micsoda?!
-Jól értetted. Amikor majdnem lezuhant a tetőről és mi Kevinnel fel akartuk húzni, végig Castle nevét kiabálta. Nagyon ki volt borulva, remélem nem csinál semmi butaságot...
-Javier Esposito! Te ezt csak most mondod? Gyere, keressük meg Beckettet. Hol van Richard?
-Mielőtt Kate leesett a tetőről, összevesztek és Castle közölte hogy ő kiszáll. Többet én sem tudok. 
-Te jó világ. Nagyon ki lesz borulva ha megtudja hogy Kate eltűnt.
-Hát igen...
-Gyere Espo, menjünk Castle lakásához.


Lanie kopogott, de senki sem nyitott ajtót. Már vagy fél órája ott dekkoltak amikor feladták,és a telefonnal próbálkoztak. Azt sem vette fel.
-Tudom már hogy hol lehet.
-Hol, Javi, monst kérlek ne akard hogy kitaláljam.
-Hát a hamptoni házában. Tuti ott issza le magát bánatában.
-Igazad van, menjünk.


Kopogás.
Rick kimászott az ágyból és egy törölközőt tekert a derekára.
-Nyitom.-szólt ki.
-Szia Castle, jól vagy? - támadt neki Lanie, majd észrevette hogy a férfi nincs egyedül. -Hát te meg mit csinálsz?
-Éppen rendezem az életemet, igyekszem mindent rendbe hozni.
-Rendbe hozni?! Mit szólna ehhez Kate? -kérdezte vádlón a boncnok.
-Ő is nagyon örül neki.-szólalt meg Beckett Rick háta mögül. Ő is egy szál törölközőben volt.
-Ti akkor most együtt?-kérdezte zavartan Espo.
-Igen, el akartuk mondani, de előbb egy kicsit élvezni szerettük volna azt hogy kettesben vagyunk..-mondta a pár egyszerre.
-Óh hát ez fantasztikus, gyere Espo menjünk, nekünk még sok dolgunk van...
-Igen? Azt hittem ma szabadnapos vagy...
-Igen! Nagyon  sok dolgunk van.. Kezdjük ott hogy - és Lanie megcsókolta Espositot.
-Hát tényleg sok dolgunk van...-Fordult hátra még egyszer Javi ,majd intett hogy szórakozzanak jól és kiment kézen fogva Lanie-vel.


-Ez mi volt?-kérdezte Javi.
-Úgy gondolom adhatnánk még egy esélyt magunknak...
-Támogatom.-felelte mosolyogva Espo, és szenvedélyes csókcsatába kezdtek.