Egyszer mindennek eljön az ideje... 4

Kate már nagyon kezdett aggódni. Hol a francban lehet ennyi ideig Rick?-kérdezgette sűrűn magától. Végül is feladta azzal , hogy biztos nagy a dugó és azért nem ért még haza az író. Fogta magát és bement a hálóba hogy beágyazzon , amikor mint egy varázsütésre nyílt az ajtó és Castle belépett.
-Szia Kate!
-Hát te meg hol voltál ? Tudod hogy mennyire aggódtam érted?
-Bocsájts meg, de be kellett ugorjak a kiadómhoz, mert kiderült hogy a hétvégét  Magyarországon kell töltsem.
-Hogy hol?És mégis miért?
-Magyarországon, és mert ott kell dedikálnom meg felolvasást tartanom.
-És pontosan hol is van egy a "Magyarország"?
-Európában.Elvileg szép hely, de most azonnal pakolnom kell és indulni.
-És velem mi lesz? Mehetek veled?
-Bocsi kicsim, de most ezt egyedül kell csináljam.
-Rendben , én majd akkor átcuccolok Lanie lakásába. Nincs kedvem hazamenni.
-Oké, akkor megyek és pakolok, hétfőn találkozunk drágám !- mondta az író majd egy gyöngéd csókot lehelt barátnője szájára.
-Jó, én megyek Lanie-hez.
-Puszika.



Kate szinte mint egy hurrikán rontott be barátnője lakásába.
-Jaj Lanie ! Tudom hogy Richard titkol előlem valamit. Csak azt nem hogy mit.
-Jaj édesem! Szerintem csak időre van szüksége...
-Időre? Mihez? Ez nem esküvő, hogy gondolkoznia kell...
-Tudom, de nem gondolod hogy túl sokáig húztad? Nem lehet hogy már egy kicsit alább hagyott a tűz?
-Nem tudom. Én most vagyok a lehető legboldogabb, mivel végre együtt vagyunk, de így már nem tudom.
-Tudod mit tanácsolok?
-Mit?
-Utazz el te is, bulizz, keress ilyen éjszakás kalandokat, játssz az élettel,  és hétfőn, amikor visszajöttök máshogy álltok majd egymás elé.
-Te mondtad neki Magyarországot is , nem?
-Igen, én mondtam. Ne szídd meg érte, neki csak időre van szüksége.
-Köszönöm Lanie, igaz barát vagy! Megyek és csomagolok.
-Hova mész?
-Nem tudom.Szerintem Párizsba.
-Jó választás! Sok boldogságot!
-Köszi.