Mi lesz velünk? 1

Beckett a hintán ült és sírt. Az eső és a sok könny lemosták a sminkjét, szemei már vörösek voltak. Nem tudta kiverni a fejéből a férfi szavait: mindennek vége! Bármennyire is próbálta takargatni Kate az érzéseit, aznap rá kellett jöjjön hogy nem tud már élni csibész írója nélkül . Tudta hogy cselekednie kell ha nem akarja örökre elveszíteni. Tudta hogy fel kell álljon és végre egyenesen ki kell mondja amit érez.
Vett egy mély levegőt és elindult.Az elején alig haladt, olyan lassan lépett, de a végén már szaladt szerelméhez. Próbálta telefonon hívni, de Ő kinyomta. Kate megértette a férfit, de most nem azért jött hogy feladja.Azt akarta hogy végre együtt legyenek,  mint egy boldog család.
Kopogott.
Castle ajtót nyitott, de a csibész mosolya helyett csak szomorúság ült az arcán.
-Beckett, mit akarsz?-kérdezte megtörten.
-Téged!-válaszolt a nő.
 Kate ott állt vele szemben, majd megfogta a férfi állát és megcsókolta. A férfi nézte a nőt, akit annyi ideje szeretett volna már a karjai közt tudni, de most össze volt zavarodva.
-Mi történt?
-Elmenekült, de nem érdekelt. Majdnem meghaltam és csak rád tudtam gondolni!Sajnálom Castle! Nagyon sajnálom!
Egy villám megvilágította Rick arcát, pont akkor amikor újra felcsillant szemében az a bizonyos csillogás. Szerelmét az ajtónak lökte, majd vadul csókolni kezdte. Kigombolta  a nő felsőjét, és kezét arra a bizonyos sebhelyre tette, ami akkor keletkezett amikor ő először szerelmet vallott Kate-nek . Miután megtörték csókjukat, összenéztek és mindketten elmosolyodtak. Kezdődhet a játék- gondolta Castle és felvezette a nőt a hálószobába.

Másnap Kate ébredt hamarabb, és mivel nem akart kimászni a férfi mellől, visszagondolt az éjszakára.
Fantasztikus volt-mondta magában - tudtam hogy jó lesz ha végre eljutunk idáig ...
Fejét visszahajtotta Rick mellkasára és boldog mosollyal újra álomba merült.
Amikor felkelt Castle nem volt mellette. Körbenézett, de mivel nem találta saját ruháit így a fiérfi szekrényéből halászott ki magának egy hosszú pólót . Lement a nappaliba hátha ott találja szerelmét, de a szoba üras volt. Fülelt, és apró kattogást hallott. Ekkor jött rá hogy az ő írója éppen ihletet kapott.
Beosont mögé, és belecsókolt a férfi nyakába, aki szélesen mosolyogva fordult hátra hogy ő is köszöntse szerelmét.
-Mit kér nyomozónő reggelire?
-Öhhm Castle... én már nem vagyok nyomozó...
-Micsoda?!
-Gates felfüggesztett, erre én felmondtam. De az most mindent kárpótol hogy itt vagy mellettem.
-Szeretlek.-mondta a férfi majd lágyan megcsókolta Kate-t .
-Én is nagyon szeretlek-válaszolt a csókjuk végén a nő.
Egymásra mosolyogtak, de hirtelen mindketten megdermedtek. Valaki kulccsal matatott a zárban.
-Mi lesz velünk?-kérdezték egyszerre.